udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Bakó Mária

1998. november 26.

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. április 19.

Dr. Bakó Mária Hajnalka munkája az Imakönyv betegeknek. Elmondta, hogy 2000. decemberében elkezdte a kórház-pasztorációs munkát, akkor kezdte gyűjteni az imákat, egyes betegek is segítettek, így gazdagodtak az imaszövegek. A kötetbe búcsús énekek is bekerültek, erre Csíksomlyó közelsége ad magyarázatot. A könyv rajzait Simon András Magyarországon élő grafikus készítette. /Takács Éva: Imakönyv betegeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2005. április 23.

Megjelent egy Atyháról Temesvárra, onnan Bukarestbe szakadt nyugdíjas tanárnő. Bakó Mária Így élünk mi Atyhában (Carocom Kiadó, Bukarest, 2004) című kismonográfiája. Több atyhai él ma Temesváron, mint az útnak indító szülőfaluban. 250-re apadt mára Atyhán a lélekszám, 1910-ben 1609-en éltek a faluban, 1950-ben még 1565-en, 1994-ben már csak 330-an. Erősen megcsappant a gyermeklétszám is. 1945-ben 157-en tanultak az atyhai iskolában, ma 16 óvodás és 9 kisiskolás van. /Borbély László: Vallomás a szülőfaluról. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék